Jelen! Itt vagyok, kicsit eltüntem. Az igazság, hogy a napok telnek, reggel dolgozni megyek este pedig vagy beesek az ágyba vagy pedig beesek az ágyba. Na jó azárt nem olyan vészes a helyzet , de itt a tavazs, itt a jó idõ, és a szabadidõmet nem a gép elõtt akarom tölteni.
Elkezdtem görkorcsolyázni, nagyon jó elfoglaltság, nagyon jól átmozgat, és hihetelenül jól esik egy hihetetlenül fárasztó nap után 110 Km / h végig repeszteni a kerékpáruton, persze van rendesel felszerelésem is hozzá, csukó, térd, könyök, és persze bukosisakom is van, mert megmondták, hogy nem szeretnének a baleseteire vinni Mondtam , hogy nem gond , mert a belógyógyászati klinikától csak 2 utcára van a baleseti intézet, szóval mehetek, és már protekcióm is van.
Apropó baleseti intézet, megismerkedtem egy nagyon kedves fiatalemberrel Stefannal, nagyon magával ragadó fiatalember, elkezdtünk randizni. Majd kiderül, hogy mi lesz a dologból...! Fiatal vagyok, nem akarok egyedül maradni életem végéig... Mikor ha nem most! Most vagyok fiatal! Nem pedig 5 év múlva leszek!
És az élet megy tovább már rájöttem, igaz Barna nélkül...! De nem várhatok tobbet, mert elszalad mellettem minden lehetõség! És azért vagyok kint Németországba, hogy éljek a lehetõségekkel, és ne csak elmenjek mellettük! És ha otthon lennék, akkor is csak ezt tudnám mondani!
Nagyon készülök már haza. Amúgy sok a munka a korházba, ki se látszom belõle, de nagyon szeretem amit csinálok és mást nem fontos!
Szóval nem kell semmit se sietteni, minden alakul valahpgy! Az élet , úgy is eldönti majd , hogy hol is van az én helyem!
Üdv mindenkinek!